Az anyatej „titkos kódja”: így támogathatja a felnőtt bélrendszer egyensúlyát
Szakértői mélyinterjú Dr. Balaicza Erika, belgyógyász főorvossal a mikrobiom-kutatás legújabb áttöréséről és az integratív gyógyítás új távlatairól.
Sokáig úgy tartotta a tudomány, hogy az anyatej különleges összetevői csak a csecsemők számára fontosak. Az elmúlt évek kutatásai azonban megmutatták, hogy az anyatejben található oligoszacharidok felnőttkorban is fontos szerepet játszhatnak a bélflóra működésének támogatásában. Nem csupán a jótékony baktériumok táplálásáról van szó, hanem összetett biológiai folyamatokról, amelyek kapcsolatban állhatnak a gyulladásos egyensúllyal és az immunrendszer működésével is.
– Főorvosnő, integratív szemléletű belgyógyászként gyakran hangsúlyozza a bélflóra (microbiom) kulcsszerepét. Miért nevezik ezeket az anyagokat gyakran „biológiai kódnak”?
Ez a kulcskérdés. A legtöbben azt hiszik, hogy az anyatej oligoszacharidok (például a 2’-fukozil-laktóz) csak egyszerű táplálékok a baktériumok számára. A valóság azonban ennél sokkal izgalmasabb. Biológiailag aktív, intelligens szerkezetek. A vékonybélben nem bomlanak le, nem szívódnak fel, így nem emelik a vércukorszintet, hanem változatlan formában jutnak el a vastagbélbe. Itt fejtik ki a prebiotikus hatásukat, rendkívül szelektív módon támogatják elsősorban a jótékony baktériumtörzsek szaporodását, ami segítheti a bélflóra egyensúlyát. Szerkezetük olyan, mint egy speciális „kulcs”, amely csak a jó baktériumok „zárjába” illik bele.
-Említette, hogy ezek a molekulák nemcsak táplálnak, hanem védenek is. Hogyan képzeljük el ezt a mechanizmust a sejtek szintjén?
Ez az anyatej-oligoszacharidok egyik legérdekesebb tulajdonsága, a „csalogató receptor” viselkedésük. Bizonyos kórokozók a bélhámsejtek felszínéhez kapcsolódva próbálnak meg megtapadni. Az anyatej oligoszacharidok szerkezete hasonlít ezekhez a kapcsolódási pontokhoz, ezért a kórokozók hozzájuk kötődhetnek, majd a szervezet természetes módon kiüríti őket a széklettel. Ez hozzájárulhat a fertőzésekhez társuló gyulladásos folyamatok megelőzéséhez.
– Hogyan függ össze mindez az „áteresztő bél” szindrómával?
Ez a harmadik, talán legfontosabb hatásmechanizmus. A modern életmód – stressz, feldolgozott élelmiszerek, gyógyszerek – megterheli a bél nyálkahártyáját. Ha a bélflóra egyensúlya javul, az kedvezően hathat a bélbarrier működésére is. A jótékony baktériumok anyagcseretermékei (rövid szénláncú zsírsavak) fontos szerepet töltenek be a bélhámsejtek energiaellátásában és a gyulladásos folyamatok szabályozásában.
– Ön híve a komplex terápiának. Mivel egészíti ki ezt az innovációt a praxisában a maximális hatás érdekében?
A bélflóra támogatása több tényezőn múlik: megfelelő rostbevitel, antioxidáns hatású növényi összetevők, valamint a stressz csökkentése is szükséges. A bél–agy tengely miatt a lelki terhelés közvetlen hatással van az emésztésre, és ez fordítva is igaz.
– Milyen tünetek esetén érdemes a mikrobiomra gondolni?
Emésztési zavarok (tartós puffadás, emésztési diszkomfort, rendszertelen széklet, ételérzékenységek), mentális tünetek (állandó fáradtság, koncentrációs nehézségek, hangulatingadozás), bőrpanaszok, vagy immunrendszeri jelek (visszatérő fertőzések, allergiák, autoimmun folyamatok) esetén mindenképpen.
– Mit üzen azoknak, akik most vágnának bele a regenerációba?
A bélflóra támogatása nem sprint, hanem maraton. Ha megadjuk a testünknek a megfelelő „kódokat”, - például az anyatej oligoszacharidokat, a szervezet képes az egyensúly felé elmozdulni és támogatni a sejtszintű megújulás természetes folyamatait.
