A bélflóra és a vérképzés kapcsolata – új felismerések az időskori vérszegénység hátterében

Egy friss tudományos kutatás szerint a bélbaktériumok által termelt egyes anyagcseretermékek közvetlenül befolyásolhatják a vörösvértestek képződését. A felismerés új megvilágításba helyezi a bélmikrobiom szerepét, és hozzájárulhat az időskori vérszegénység okainak jobb megértéséhez.

Szerző: Prof. Dr. Egyed Miklós
Belgyógyász, hematológus, MTA doktora

Miért alakulhat ki vérszegénység idősebb korban?

A vérszegénység, orvosi nevén anémia, az idősebb korosztály egyik gyakori hematológiai eltérése. Lényege, hogy a vér hemoglobinszintje csökken, ami rontja a szervezet oxigénszállító képességét.

Következménye lehet fáradékonyság, csökkent fizikai teljesítőképesség, terhelésre jelentkező nehézlégzés, valamint a szív- és érrendszer fokozott megterhelése. Idősebb korban a vérszegénység különösen nagy jelentőségű, mivel összefüggésbe hozható a fizikai és szellemi teljesítőképesség romlásával is.

A vérszegénység hátterében számos ok állhat. Gyakori a vashiány, a B12-vitamin- vagy folsavhiány, a veseműködés zavara, illetve a krónikus gyulladásos betegségek szerepe.

Ugyanakkor találkozunk olyan időskori vérszegénységgel is, amelynek hátterében a hagyományos vizsgálatok nem mutatnak egyértelmű magyarázatot.

Egy 2026 októberében, a rangos Blood szakfolyóiratban megjelent kutatás most egy további lehetséges mechanizmusra hívta fel a figyelmet: a bélmikrobiom anyagcseretermékeinek szerepére.

A bélbaktériumok hatása messze túlmutat az emésztésen

A bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összességét bélmikrobiomnak nevezzük.

Ma már tudjuk, hogy ezek a mikroorganizmusok nem pusztán az elfogyasztott táplálék lebontásában vesznek részt. Különféle biológiailag aktív anyagokat termelnek, amelyek felszívódhatnak, bekerülhetnek a vérkeringésbe, és a szervezet távoli szöveteinek működésére is hatással lehetnek.

A bélmikrobiom és az immunrendszer kapcsolata régóta ismert. Egyre több kutatás vizsgálja azonban azt is, hogyan befolyásolhatják a mikrobiális anyagcseretermékek a sejtek működését, a gyulladásos folyamatokat és a vérképzést.

A vérsejtek folyamatos utánpótlását a csontvelő biztosítja. A vérképző őssejtekből összetett szabályozási folyamatokon keresztül keletkeznek a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék.

A most megjelent kutatás arra utal, hogy bizonyos bélbaktériumok által termelt molekulák már a vérképző sejtek fejlődésének szintjén is képesek beavatkozni ebbe a folyamatba.

Mit mutatott ki az új kutatás?

A kínai Xi'an Jiaotong Egyetem kutatói fiatal és idősebb emberek vérmintáit, valamint különböző életkorú egerek bélmikrobiomját és vérképzését vizsgálták.

A humán vizsgálatban három csoport szerepelt:

• 35 fiatal, egészséges személy;
• 35 idősebb, vérszegénység nélküli személy;
• 35 idősebb, vérszegénységben szenvedő személy.

A kutatók jelentős különbségeket találtak a vérben keringő anyagcseretermékek összetételében.

Különösen figyelemre méltó volt a fenilecetsav (PAA) nevű molekula koncentrációjának emelkedése.

A fenilecetsav a fenilalanin nevű esszenciális aminosav anyagcseréje során is keletkezhet, többek között a bélbaktériumok közreműködésével.

Az idősebb, vérszegénységben szenvedő személyek vérében magasabb fenilecetsav-koncentrációt mértek, mint a fiatalabb vagy a vérszegénységgel nem küzdő idősebb résztvevőknél.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a magasabb fenilecetsavszint alacsonyabb hemoglobinszinttel és vörösvértestszámmal társult.

Ez önmagában még nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, de fontos kiindulópontot jelentett a további vizsgálatokhoz.

Hogyan befolyásolhatja a bélflóra a vörösvértestek képződését?

A kutatók egy Odoribacter splanchnicus nevű baktériumfajt azonosítottak, amelynek mennyisége az idősebb egerek bélmikrobiomjában jelentősen megnövekedett.

Kísérleteik során kimutatták, hogy ez a baktérium képes a fenilalaninból fenilecetsavat előállítani.

A folyamat jelentősége azonban ennél tovább mutat.

A fenilecetsav a vérkeringésen keresztül eljuthat a csontvelőbe, ahol a kutatás szerint a vérképző sejtek génműködésének szabályozását is befolyásolhatja.

Ennek hátterében egy úgynevezett epigenetikai mechanizmus áll.

Az epigenetikai szabályozás lényege, hogy a sejtek működését meghatározó gének aktivitása anélkül változhat meg, hogy maga a DNS genetikai kódja módosulna.

A kutatók azt találták, hogy a fenilecetsav elősegíti a hisztonfehérjék fenilacetilációját. Ez a módosulás befolyásolja a GATA2 nevű, vérképzésben fontos szabályozófehérje génjének működését.

A folyamat megzavarhatja a vörösvértestek megfelelő éréséhez szükséges génszabályozási átmenetet, az úgynevezett GATA-váltást.

Egyszerűbben fogalmazva: a bélbaktériumok által termelt egyik anyagcseretermék olyan molekuláris változásokat idézhet elő, amelyek akadályozzák a vörösvértestek normális képződését.

Ez a felismerés azért jelentős, mert összekapcsolja a bélmikrobiom működését a csontvelőben zajló sejtszintű folyamatokkal.

A bélmikrobiom megváltoztatása a vérképzésre is hatással volt

A kutatás egyik különösen érdekes része az állatkísérletes vizsgálat volt.

Amikor idősebb egerek bélmikrobiomját fiatal állatokba ültették át, a fiatal egerekben is megjelentek a vérképzés zavarára utaló eltérések.

A kutatók ezt követően célzottan vizsgálták az Odoribacter splanchnicus baktérium szerepét.

A baktériummal kezelt egerekben csökkent a vörösvértestszám és a hemoglobinszint, miközben a fenilecetsav-termelés fokozódott.

További kísérletekben a fenilecetsav képződésének vagy sejtszintű hatásának mérséklése javította a vérképzés egyes mutatóit.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a bélmikrobiom összetétele és anyagcsere-aktivitása nem csupán együtt járhat a vérképzés változásaival, hanem bizonyos körülmények között közvetlenül is hozzájárulhat azok kialakulásához.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a beavatkozások eredményességét elsősorban állatkísérletekben igazolták.Emberben egyelőre nem bizonyított, hogy a mikrobiom célzott megváltoztatása e mechanizmuson keresztül kezelni tudja az időskori vérszegénységet.

Mit jelent mindez a bélmikrobiom egészsége szempontjából?

A vizsgálat egyik legfontosabb tanulsága, hogy a bélmikrobiom szerepét nem elegendő kizárólag az egyes baktériumfajok jelenléte vagy hiánya alapján értékelni.

Legalább ilyen fontos, hogy ezek a mikroorganizmusok milyen anyagcseretermékeket állítanak elő, és azok hogyan hatnak a szervezet működésére.

Egyes mikrobiális anyagcseretermékek kedvező élettani folyamatokban vehetnek részt, míg mások bizonyos körülmények között kedvezőtlen hatásokat válthatnak ki.

A mikrobiom működésének megítélése ezért összetett kérdés. Nem egyszerűen arról van szó, hogy egy baktérium jó vagy rossz, hanem arról, hogy az adott mikrobiális közösség milyen kapcsolatot alakít ki a gazdaszervezettel.

A bélmikrobiom összetételét és működését az életkor mellett a táplálkozás, a gyógyszerszedés, a betegségek és számos egyéb környezeti tényező is befolyásolhatja.

A jelenlegi kutatások egyik fontos célja annak megértése, hogy ezek a tényezők miként alakítják a bélbaktériumok anyagcseréjét, és ezen keresztül hogyan hatnak a szervezet egészére.

Új lehetőségek az időskori vérszegénység kutatásában

Az időskori vérszegénység kivizsgálásában továbbra is alapvető a vashiány, a vitaminhiányok, a vesebetegségek, a gyulladásos állapotok és a csontvelői betegségek kizárása vagy felismerése.

A most ismertetett kutatás nem változtatja meg ezeket a diagnosztikai alapelveket.

Ugyanakkor új kutatási irányt nyit.

Elképzelhető, hogy a jövőben a mikrobiom által termelt bizonyos anyagcseretermékek vizsgálata hozzájárulhat a vérképzési zavarok pontosabb megértéséhez, és hosszabb távon új terápiás lehetőségek kidolgozásához is.

Ehhez természetesen további, megfelelően megtervezett humán klinikai vizsgálatok szükségesek.

Összegzés – a bélrendszer és a csontvelő közötti kapcsolat

A modern orvostudomány egyre világosabban mutat rá arra, hogy a szervezet különböző szervrendszerei nem egymástól függetlenül működnek.

A bélrendszerben élő mikroorganizmusok anyagcseretermékei a vérkeringés útján távoli szervekhez is eljuthatnak, és befolyásolhatják azok működését.

A Blood folyóiratban közölt új vizsgálat ennek egy figyelemre méltó példáját mutatta be a vérképzés területén.

A legfontosabb felismerés az, hogy a bélmikrobiom anyagcseréje és a csontvelő vérképző működése között közvetlen biológiai kapcsolat állhat fenn.

Bár a klinikai alkalmazás lehetőségeit még korai lenne megítélni, az eredmények tovább erősítik azt a szemléletet, hogy a bélmikrobiom megismerése az emésztőrendszeren túlmutató betegségek kutatásában is jelentőséggel bír.

Tudományos forrás

Xie Y, Qiao X, Wu H, et al. The gut microbiota drives aging-related erythropoiesis impairment via phenylacetic acid–induced histone phenylacetylation.

Blood. 2026;148(17):2176–. Megjelenés: 2026. október 22.

A cikk tudományos ismeretterjesztési célt szolgál. A bemutatott kutatás jelentős részben állatkísérletes eredményeken alapul. A vérszegénység kivizsgálása és kezelése orvosi feladat.