A modern kutatások egyre inkább azt sugallják, hogy a bélflóra összetétele jelentős szerepet játszhat a diabétesz kialakulásában és kezelésében. Ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk, hogy milyen kapcsolat van a bélflóra és az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabétesz között.

A diabétesz és a bélflóra kapcsolata: Új perspektívák az elhízás és a cukorbetegség kezelésében - SimbioPlus

A cukorbetegség egyre növekvő globális egészségügyi probléma, amely számos ember életminőségét befolyásolja világszerte. A modern kutatások egy új közreműködőre, a bélflórára irányították a figyelmet, amely jelentős szerepet játszhat a diabétesz kialakulásában és kezelésében. Ebben a blogposztban megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódik össze a bélflóra az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabétesz kialakulásával.

A bélflóra szerepe a cukorbetegség kialakulásában:

A bélflóra, vagyis a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összessége, kulcsfontosságú szerepet játszik az emberi egészség számos aspektusában, beleértve az immunrendszer működését, a tápanyagok felszívódását és az anyagcsere folyamatokat. Kutatások kimutatták, hogy a bélflóra egyensúlyának megzavarása – amit diszbiózisnak nevezünk – összefüggésben állhat az inzulinrezisztencia növekedésével és a 2-es típusú diabétesz kialakulásával.

Hogyan befolyásolja a bélflóra az inzulinrezisztenciát?

A bélbaktériumok bizonyos típusai képesek rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA-kat) termelni, amelyek fontos szerepet játszhatnak többek közt az inzulin érzékenység szabályozásában is. Ezek a zsírsavak segíthetik az inzulin hatásának fokozását azáltal, hogy csökkentik a gyulladást és javítják az energiafelhasználást. Ezenfelül, a bélflóra összetételének változásai közvetlenül befolyásolhatják a glükóz homeosztázist, ami szintén kulcsfontosságú tényező a cukorbetegség kezelésében.

Prebiotikumok és probiotikumok szerepe a cukorbetegség kezelésében:

Az étrendi változtatások, beleértve a prebiotikumok és probiotikumok fogyasztását, új lehetőségeket nyújthatnak a cukorbetegség kezelésében. A prebiotikumok olyan élelmiszer-összetevők, amelyek elősegítik a hasznos bélbaktériumok növekedését és aktivitását, míg a probiotikumok élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek közvetlenül kolonizálhatják a bélrendszert. Ezen kiegészítők kombinálása segíthet helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, csökkenteni a gyulladást, és javítani az inzulin érzékenységet.

Az anyatej oligoszacharidok szerepe a bélflóra és az inzulinrezisztencia kapcsolatában:

Az anyatej oligoszacharidok az anyatej egyik legfontosabb, de kevésbé ismert összetevői, amelyek jelentős hatással vannak a csecsemők bélflórájának kialakulására. Kutatások szerint azonban ezek a speciális vegyületek felnőttek bélflórájára is pozitív hatással lehetnek, akár a 2-es típusú cukorbetegség kontextusában is. Az anyatej oligoszacharidok prebiotikumként működnek, azaz táplálékul szolgálnak a bélben élő hasznos mikroorganizmusok számára, így elősegítve azok növekedését és aktivitását.

Ezen mikroorganizmusok egyik legfontosabb funkciója a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-k) előállítása, amelyek kulcsfontosságúak az inzulin érzékenység szabályozásában. Így az anyatej oligoszacharidok által támogatott egészséges bélflóra hozzájárulhat a cukorbetegség megelőzéséhez és kezeléséhez, azáltal, hogy javítja a bélbaktériumok által előállított rövid szénláncú zsírsavak mennyiségét és hatékonyságát.

Záró gondolatok:

A bélflóra és a cukorbetegség közötti kapcsolat egy izgalmas kutatási terület, amely új lehetőségeket nyithat meg a megelőzés és a kezelés terén. Az egészséges bélflóra támogatása az étrendi és életmódbeli változásokon keresztül nem csak a cukorbetegség, hanem számos további betegség megelőzésében is fontos szerepet játszik.

 

Források :

Ríos-Covián, D., Ruas-Madiedo, P., Margolles, A., Gueimonde, M., de los Reyes-Gavilán, C. G., & Salazar, N. (2016). Intestinal Short Chain Fatty Acids and their Link with Diet and Human Health. Frontiers in Microbiology, 7, 185.

Bode, L. (2012). Human milk oligosaccharides: Every baby needs a sugar mama. Glycobiology, 22(9), 1147-1162.

Cani, P. D., & Knauf, C. (2016). How gut microbes talk to organs: The role of endocrine and nervous routes. Molecular Metabolism, 5(9), 743-752.

Everard, A., & Cani, P. D. (2013). Diabetes, obesity and gut microbiota. Best Practice & Research Clinical Gastroenterology, 27(1), 73-83.

Gut microbiota in human metabolic health and disease - Yong Fan & Oluf Pedersen

A metagenome-wide association study of gut microbiota in type 2 diabetes - Qin, J. et al. (Nature, 2012)

Gut Microbiota as a Trigger for Metabolic Inflammation in Obesity and Type 2 Diabetes -  Torsten P. M. Scheithauer, Elena Rampanelli, Max Nieuwdorp, Bruce A. Vallance, C. Bruce Verchere,Daniël H. van Raalte, and Hilde Herrema

The Implication of Short-Chain Fatty Acids in Obesity and Diabetes, Oumaima Anachad, Amine Taouil, Wafaa Taha, Faiza Bennis, and Fatima Chegdani

Frissítve: Közzétett: