Az anyatej oligoszacharidok és a hagyományos prebiotikumok összehasonlítása: Mi teszi őket különlegessé?

Az emésztés és a bélrendszer egészsége manapság egyre nagyobb figyelmet kap, különösen a bélflóra egyensúlyának fenntartása kulcsfontosságú az általános egészségi állapot szempontjából. Az anyatej oligoszacharidok kiemelkednek a hagyományos prebiotikumok közül, mint például a galakto-oligoszacharidok (GOS), frukto-oligoszacharidok (FOS), inulin és rezisztens keményítő. De mitől ilyen különlegesek ezek az összetevők? 

Mi az az anyatej oligoszacharid, és miért különleges?

Az anyatej oligoszacharidok természetes formájukban kizárólag az emberi anyatejben találhatók meg, ahol koncentrációjuk elérheti a 10-15 g/L-t is, ezzel az anyatej harmadik leggyakoribb alkotóelemei. Egyedi hatásmechanizmusuknak köszönhetően rendkívül szelektívek, különösen a jótékony bélbaktériumokra nézve. Ez megkülönbözteti őket a hagyományos prebiotikumoktól, amelyek gyakran egyszerűbb szerkezetűek és kevésbé specifikusak. Kutatások kimutatták, hogy az anyatej oligoszacharidok a bélrendszer felső szakaszában ellenállnak az emésztésnek, így nagy részben érintetlenül jutnak el a vastagbélbe.

 Összehasonlítás a hagyományos prebiotikumokkal

 1. Szerkezeti összetettség

• Anyatej oligoszacharidok: Több mint 150 különféle struktúra létezik, amelyek három fő típusra oszthatók (fukozilált, neutrális és szialilált oligoszacharidok). Ez a komplexitás lehetővé teszi, hogy az anyatej oligoszacharidok célzottan támogassák a jótékony baktériumokat, például a bifidobaktériumokat, miközben gátolják a kóros baktériumok szaporodását.
• GOS, FOS, inulin: Ezek egyszerűbb, lineáris szerkezetűek, amelyek kevésbé szelektívek, így általános prebiotikus hatást fejtenek ki.

2. Szelektív prebiotikus hatás

Az anyatej oligoszacharidok rendkívül szelektív módon táplálják a jótékony baktériumokat, miközben segítenek megakadályozni a káros mikroorganizmusok szaporodását. Ezzel szemben a GOS és FOS kevésbé specifikus hatású, ami általános bélflóra-támogatást biztosít.

3. Patogének elleni védelem

Az anyatej oligoszacharidok úgy működnek, mint egy természetes „csapda”, amely megakadályozhatja, hogy a kórokozók, például vírusok és baktériumok megtapadjanak a bélfalon. Ez a tulajdonságuk különösen hatékony a fertőzések megelőzésében, míg a hagyományos prebiotikumok erre nem képesek

4. Immunrendszer támogatása

Az anyatej oligoszacharidok segítik a szervezetet a gyulladások szabályozásában és az immunrendszer megfelelő működésében. Emellett támogatják a bélfal védelmét, amely fontos szerepet játszik abban, hogy a káros anyagok ne kerüljenek be a szervezetbe. A GOS, FOS és inulin is jótékony hatásúak, elsősorban az emésztést segítik és kevésbé hatékonyak az immunrendszer és a bélrendszer védelmének támogatásában.

5. Az anyatej oligoszacharidokat humán klinikai vizsgálatok során is széles körben tanulmányozták 

Bizonyították, hogy biztonságosak és hatékonyak a csecsemők és a felnőttek bélrendszeri egészségének támogatásában.  Az anyatej oligoszacharidok klinikai vizsgálataiban elért eredmények általában erősebb bizonyítékokkal rendelkeznek, mint más prebiotikumok (például a GOS, FOS, inulin és rezisztens keményítő).

Összegezés

Az anyatej oligoszacharidok nemcsak az emberi bélflóra egyensúlyának megőrzésében játszhatnak kulcsszerepet, de egyedülálló szerkezetük és funkcióik révén kiemelkedhetnek más prebiotikumok közül. Támogathatják a hasznos bélbaktériumok szaporodását, miközben csökkenthetik a patogén (kórokozó) baktériumok és vírusok jelenlétét. Ezenfelül elősegíthetik az immunrendszer, valamint a bél barrier funkciójának egészségét és hozzájárulhatnak a gyulladások mérsékléséhez. Az anyatej oligoszacharidok tehát nemcsak csecsemők, hanem a felnőttek számára is fontosak lehetnek, különösen a modern táplálkozási kihívások és krónikus betegségek korában.

 Források : 

Bode, L. (2012). Human milk oligosaccharides: prebiotics and beyond. Nutrition Reviews, 70(suppl_6), S83-S86.

Bode, L., & Jantscher-Krenn, E. (2012). Structure-function relationships of human milk oligosaccharides. Advances in Nutrition, 3(3), 383S-391S.

Boehm, G., Lidestri, M., Casetta, P., Jelinek, J., Negretti, F., Stahl, B., & Marini, A. (2002). Supplementation of a bovine milk formula with an oligosaccharide mixture increases counts of faecal bifidobacteria in preterm infants. Archives of Disease in Childhood-Fetal and Neonatal Edition, 86(3), F178-F181.

Donovan, S. M., & Comstock, S. S. (2016). Human Milk Oligosaccharides Influence Neonatal Mucosal and Systemic Immunity. Annals of Nutrition and Metabolism, 69(suppl 2), 42-51.

Gómez-Gallego, C., Collado, M. C., & Plaza-Díaz, J. (2016). Human Milk Oligosaccharides and Their Influence on Microbiota Composition and Immunological Development of Neonates. Frontiers in Pediatrics, 4, 1-14.

Jantscher-Krenn, E., & Bode, L. (2015). Human milk oligosaccharides and their potential benefits for the breast-fed neonate. Minerva Pediatrica, 67(1), 1-14.

Jantscher-Krenn, E., Zherebtsov, M., Nissan, C., Goth, K., & Guner, Y. S. (2018). Human Milk Oligosaccharides and Their Potential Applications in Human Nutrition. In Modern Infant Formula and Adult Nutrition (pp. 253-279). CRC Press.

Kuntz, S., Rudloff, S., & Kunz, C. (2008). Oligosaccharides from human milk influence growth-related characteristics of intestinally transformed and non-transformed intestinal cells. British Journal of Nutrition, 99(3), 462-471.

oberfroid, M. B. (2007). Prebiotics: the concept revisited. The Journal of Nutrition, 137(3), 830S-837S.

Scholtens, P. A., Alliet, P., Raes, M., Alles, M. S., Kroes, H., Boehm, G., ... & Knippels, L. M. (2008). Fecal secretory immunoglobulin A is increased in healthy infants who receive a formula with short-chain galacto-oligosaccharides and long-chain fructo-oligosaccharides. Journal of Nutrition, 138(6), 1141-1147

Fanaro S, Marten B, Bagna R, et al. Galacto-oligosaccharides are bifidogenic and safe at weaning: a double-blind randomized multicenter study. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2009;48(1):82-88. doi:10.1097/MPG.0b013e31817b6dd2

Davis LM, Martinez I, Walter J, Hutkins R. A dose dependent impact of prebiotic galactooligosaccharides on the intestinal microbiota of healthy adults. Int J Food Microbiol. 2010;144(2):285-292. doi:10.1016/j.ijfoodmicro.2010.10.007

Makki K, Deehan EC, Walter J, Bäckhed F. The Impact of Dietary Fiber on Gut Microbiota in Host Health and Disease. Cell Host Microbe. 2018;23(6):705-715. doi:10.1016/j.chom.2018.05.012

 Ackermann et al. Carbohydrate Res. 2017 Jan 2;437:16-27; Vandenplas et al. Br. J .Nutr 2015 May 14;113(9):1339-44.; Sprenger et al. J Hum Nutr Diet. 2022;1–20.