Az anyatej oligoszacharidok és a hagyományos prebiotikumok összehasonlítása: Mi teszi őket különlegessé?

Az emésztés és a bélrendszer egészsége manapság egyre nagyobb figyelmet kap, különösen mivel a bélflóra egyensúlyának fenntartása kulcsfontosságú az általános egészségi állapot szempontjából. Az anyatej oligoszacharidok kiemelkednek a hagyományos prebiotikumok közül, mint például a galakto-oligoszacharidok (GOS), frukto-oligoszacharidok (FOS), inulin és rezisztens keményítő. De mitől ilyen különlegesek ezek az összetevők?

Mi az az anyatej oligoszacharid, és miért különleges?

Az anyatej oligoszacharidok természetes formájukban kizárólag az emberi anyatejben találhatók meg, ahol koncentrációjuk elérheti a 10-15 g/L-t is, ezzel az anyatej harmadik leggyakoribb alkotóelemei. Egyedi hatásmechanizmusuknak köszönhetően rendkívül szelektívek, különösen a jótékony bélbaktériumokra nézve. Ez megkülönbözteti őket a hagyományos prebiotikumoktól, amelyek gyakran egyszerűbb szerkezetűek és kevésbé specifikusak. Kutatások kimutatták, hogy az anyatej oligoszacharidok a bélrendszer felső szakaszában ellenállnak az emésztésnek, így nagy részben érintetlenül jutnak el a vastagbélbe.

 Összehasonlítás a hagyományos prebiotikumokkal

 1. Szerkezeti összetettség

  • Anyatej oligoszacharidok: Több mint 150 különféle struktúra létezik, amelyek három fő típusra oszthatók (fukozilált, neutrális és szialilált oligoszacharidok). Ez a komplexitás lehetővé teszi, hogy az anyatej oligoszacharidok célzottan támogassák a jótékony baktériumokat, például a bifidobaktériumokat, miközben gátolják a kóros baktériumok szaporodását.
  • GOS, FOS, inulin: Ezek egyszerűbb, lineáris szerkezetűek, amelyek kevésbé szelektívek, így általános prebiotikus hatást fejtenek ki.

2. Szelektív prebiotikus hatás

Az anyatej oligoszacharidok rendkívül szelektív módon táplálják a jótékony baktériumokat, miközben részt vehetnek a káros mikroorganizmusok szaporodásának megakadályozásában. Ezzel szemben a GOS és FOS kevésbé specifikus hatású, ami általános bélflóra-támogatást biztosít.

3. Patogének elleni védelem

Az anyatej oligoszacharidok úgy működnek, mint egy természetes „csapda", amely megakadályozhatja, hogy a kórokozók, például vírusok és baktériumok megtapadjanak a bélfalon. Ez a tulajdonságuk tudományosan is figyelemre méltó, és megkülönbözteti őket a hagyományos prebiotikumoktól, amelyek nem rendelkeznek ezzel a fajta kötő hatással.

4. Immunrendszer támogatása

Az anyatej oligoszacharidok támogatják a szervezetet a gyulladások szabályozásában és az immunrendszer megfelelő működésében. Emellett támogatják a bélfal védelmét, amely fontos szerepet játszik abban, hogy a káros anyagok ne kerüljenek be a szervezetbe. A GOS, FOS és inulin is jótékony hatásúak, elsősorban az emésztést segítik, és kevésbé hatékonyak az immunrendszer és a bélrendszer védelmének támogatásában.

Sokan keresnek antibiotikum után probiotikumot is. Érdemes tudni, hogy az anyatej oligoszacharidok ebben a helyzetben sem probiotikumként működnek, hanem a már meglévő jótékony baktériumok számára biztosítanak tápanyagot. Ezért az antibiotikum-kezelés utáni bélflóra-támogatásban két megközelítés kiegészítheti egymást: probiotikumok (külső baktérium bevitellel) és prebiotikumok (a meglévők támogatásával).

5. Az anyatej oligoszacharidokat humán klinikai vizsgálatok során is széles körben tanulmányozták 

A kutatások szerint jól tolerálhatók, és hozzájárulhatnak a csecsemők és a felnőttek bélrendszeri egészségének támogatásához. Az anyatej oligoszacharidok klinikai vizsgálataiban elért eredmények általában erősebb bizonyítékokkal rendelkeznek, mint más prebiotikumok (például a GOS, FOS, inulin és rezisztens keményítő).

Összegezés

Az anyatej oligoszacharidok nemcsak az emberi bélflóra egyensúlyának megőrzésében játszhatnak kulcsszerepet, de egyedülálló szerkezetük és funkcióik révén kiemelkedhetnek más prebiotikumok közül. Támogathatják a hasznos bélbaktériumok szaporodását, miközben hozzájárulhatnak a bélflóra kedvező összetételének fenntartásához. Ezenfelül támogathatják az immunrendszer, valamint a bélfal barrier funkciójának egészségét, és hozzájárulhatnak a szervezet gyulladásos folyamatainak egyensúlyban tartásához. Az anyatej oligoszacharidok tehát nemcsak csecsemők, hanem a felnőttek számára is fontosak lehetnek, a modern életmód kihívásai között is.

Az anyatej oligoszacharidok, a probiotikum kapszulákhoz hasonlóan, kapszulás formában is szedhetők, és könnyen beépíthetők a napi rutinba. A lényeges különbség, hogy míg a probiotikum kapszula külső baktériumtörzseket juttat be, addig az anyatej oligoszacharidok a szervezetben már jelen lévő, hasznos baktériumokat támogatják, célzott prebiotikus hatással.


Cikkünk forrásai

Bode, L. (2012). Human milk oligosaccharides: prebiotics and beyond. Nutrition Reviews, 70(suppl_6), S83-S86.
Bode, L., & Jantscher-Krenn, E. (2012). Structure-function relationships of human milk oligosaccharides. Advances in Nutrition, 3(3), 383S-391S.
Boehm, G., Lidestri, M., Casetta, P., Jelinek, J., Negretti, F., Stahl, B., & Marini, A. (2002). Supplementation of a bovine milk formula with an oligosaccharide mixture increases counts of faecal bifidobacteria in preterm infants. Archives of Disease in Childhood-Fetal and Neonatal Edition, 86(3), F178-F181.
Donovan, S. M., & Comstock, S. S. (2016). Human Milk Oligosaccharides Influence Neonatal Mucosal and Systemic Immunity. Annals of Nutrition and Metabolism, 69(suppl 2), 42-51.
Gómez-Gallego, C., Collado, M. C., & Plaza-Díaz, J. (2016). Human Milk Oligosaccharides and Their Influence on Microbiota Composition and Immunological Development of Neonates. Frontiers in Pediatrics, 4, 1-14.
Jantscher-Krenn, E., & Bode, L. (2015). Human milk oligosaccharides and their potential benefits for the breast-fed neonate. Minerva Pediatrica, 67(1), 1-14.
Jantscher-Krenn, E., Zherebtsov, M., Nissan, C., Goth, K., & Guner, Y. S. (2018). Human Milk Oligosaccharides and Their Potential Applications in Human Nutrition. In Modern Infant Formula and Adult Nutrition (pp. 253-279). CRC Press.
Kuntz, S., Rudloff, S., & Kunz, C. (2008). Oligosaccharides from human milk influence growth-related characteristics of intestinally transformed and non-transformed intestinal cells. British Journal of Nutrition, 99(3), 462-471.
oberfroid, M. B. (2007). Prebiotics: the concept revisited. The Journal of Nutrition, 137(3), 830S-837S.
Scholtens, P. A., Alliet, P., Raes, M., Alles, M. S., Kroes, H., Boehm, G., ... & Knippels, L. M. (2008). Fecal secretory immunoglobulin A is increased in healthy infants who receive a formula with short-chain galacto-oligosaccharides and long-chain fructo-oligosaccharides. Journal of Nutrition, 138(6), 1141-1147
Fanaro S, Marten B, Bagna R, et al. Galacto-oligosaccharides are bifidogenic and safe at weaning: a double-blind randomized multicenter study. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2009;48(1):82-88. doi:10.1097/MPG.0b013e31817b6dd2
Davis LM, Martinez I, Walter J, Hutkins R. A dose dependent impact of prebiotic galactooligosaccharides on the intestinal microbiota of healthy adults. Int J Food Microbiol. 2010;144(2):285-292. doi:10.1016/j.ijfoodmicro.2010.10.007
Makki K, Deehan EC, Walter J, Bäckhed F. The Impact of Dietary Fiber on Gut Microbiota in Host Health and Disease. Cell Host Microbe. 2018;23(6):705-715. doi:10.1016/j.chom.2018.05.012
 Ackermann et al. Carbohydrate Res. 2017 Jan 2;437:16-27; Vandenplas et al. Br. J .Nutr 2015 May 14;113(9):1339-44.; Sprenger et al. J Hum Nutr Diet. 2022;1–20.