Hogyan befolyásolja a bélflóra a testsúlyt?

Hogyan befolyásolja a bélflóra a testsúlyt?

A fogyás sokak számára kihívást jelent, különösen, ha a hagyományos módszerek – mint a kalóriacsökkentés és a testmozgás – nem hoznak látványos eredményt. Az elmúlt évek kutatásai azonban egy új megközelítést tártak fel: a bélflóra, vagyis a bélben élő mikroorganizmusok összetétele kulcsszerepet játszhat a testsúly szabályozásában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan befolyásolhatja a bélflóra a testsúlyunkat, és hogyan segíthet ez a tudás a fogyásban.

Mi is az a bélflóra, és miért fontos?

 A bélflóra több milliárd baktériumból, vírusból és más mikroorganizmusokból álló közösség, amely az emésztőrendszerben él. Ezek a mikroorganizmusok szoros kapcsolatban állnak az egészségünkkel, befolyásolják az anyagcserét, az immunrendszer működését, a gyulladások lefolyását, és – amint egyre több kutatás mutatja – a testsúly szabályozását is.

Egy 2013-as tanulmány, amely ikerpárokat vizsgált, kimutatta, hogy az elhízott és a sovány testvérek bélflórája jelentősen eltért egymástól. Az elhízott testvér bélflórája kevesebb fajta baktériumot tartalmazott. Ez arra utal, hogy a bélflóra összetétele hatással lehet testsúlyunkra.

A bélflóra baktériumainak szerepe a testsúly szabályozásában

A bifidobaktériumok a bélflóra egyik legfontosabb baktériumcsoportját alkotják, az emésztésben, az immunvédelemben és a gyulladások csökkentésében játszanak kiemelt szerepet. Kutatások szerint ezek a baktériumok kisebb arányban találhatók meg az elhízott emberek bélflórájában, míg a soványaknál nagyobb számban fordulnak elő.

Az akkermansia muciniphila szintén fontos, mivel segíti az anyagcsere-egyensúlyt. Az alacsony szintje összefüggésbe hozható metabolikus szindrómával és elhízással. További baktériumok, például a Lactobacillus törzsek, szintén hozzájárulhatnak az egészséges testsúly fenntartásához.

A bélflóra nemcsak az emésztést és anyagcserét, hanem az étvágyat is befolyásolja. A baktériumok a rostokat fermentálva rövid láncú zsírsavakat hoznak létre, amelyek jeleket küldenek az agynak, elősegítve a teltségérzetet. Ez természetes módon csökkentheti az étvágyat, és segíthet a fogyásban.

A bélflóra összetétele és egészsége szoros kapcsolatban áll a testsúly szabályozásával. A jótékony baktériumok kiemelt szerepet játszanak az anyagcsere szabályozásában, az étvágy kezelésében és a gyulladásos folyamatok csökkentésében. A rostokban gazdag étrend, valamint a fermentált ételek – például joghurt és savanyú káposzta – segítenek növelni a bélflóra sokszínűségét, amely támogatja az anyagcserét.

 Anyatej oligoszacharidok: új megközelítés a bélflóra támogatására

 Az anyatej oligoszacharidok különleges prebiotikus vegyületek, amelyek számunkra emészthetetlenek, így sértetlenül jutnak le a bélrendszerünkig, ahol célzottan támogatják a jótékony baktériumok, például a bifidobaktériumok és az akkermansia muciniphila szaporodását. Egyre több kutatás támasztja alá, hogy ezek a vegyületek hozzájárulnak a bélflóra sokszínűségének növeléséhez, ami kulcsfontosságú az anyagcsere egészségének fenntartásához.

A SimbioPlus® Enteroreg® terméke Magyarországon elsőként teszi elérhetővé az anyatej oligoszacharidok előnyeit étrend-kiegészítő formában gyermekek és felnőttek számára egyaránt. Az Enteroreg®-ben található 2’-fukozil-laktóz mesterséges úton előállított, de szerkezetében teljesen azonos az anyatejben található természetes vegyülettel.

Az Enteroreg® előnyei:

• Glutén-, tartósítószer-, színezékmentes

• Könnyen beilleszthető a mindennapi étrendbe

Enyhébb panaszok esetén minimum 3 hónapos kúra javasolt, míg súlyosabb problémák esetén akár 6-18 hónapos kúra is szükséges lehet, de igény esetén szedhető a termék folyamatosan is. Tegye meg az első lépést bélflórája egészségéért még ma!

Tanulmányi Referenciák:

1.Turnbaugh, P. J., et al. (2009). "A core gut microbiome in obese and lean twins." Nature 457.7228: 480-484.

2.Kalliomäki, M., et al. (2008). "Distinct patterns of neonatal gut microflora in infants in whom atopy was or was not developing." Journal of Allergy and Clinical Immunology 121.1: 129-134.

3.Everard, A., et al. (2013). "Cross-talk between Akkermansia muciniphila and intestinal epithelium controls diet-induced obesity." Proceedings of the National Academy of Sciences 110.22: 9066-9071.

4.Louis, P., Hold, G. L., Flint, H. J. (2014). "The gut microbiota, bacterial metabolites and colorectal cancer." Nature Reviews Microbiology 12.10: 661-672.

5.Ley, R. E., et al. (2006). "Microbial ecology: human gut microbes associated with obesity." Nature 444.7122: 1022-1023.

6.Clarke, S. F., et al. (2014). "Exercise and associated dietary extremes impact on gut microbial diversity." Gut 63.12: 1913-1920.

7.Conlon, M. A., & Bird, A. R. (2015). "The impact of diet and lifestyle on gut microbiota and human health." Nutrients, 7(1), 17-44.

8.Marco, M. L., et al. (2017). "Health benefits of fermented foods: microbiota and beyond." Current Opinion in Biotechnology, 44, 94-102.

9.Gibson, G. R., et al. (2017). "The bifidogenic effect of human milk oligosaccharides." FEMS Microbiology Reviews, 41(5), 512-523.

10.Zivkovic, A. M., et al. (2011). "Human milk oligosaccharides and infant gut health: new opportunities for prebiotics." Journal of Clinical Gastroenterology, 45, S123-S128.

11.Clarke, S. F., et al. (2014). "Exercise and associated dietary extremes impact on gut microbial diversity." Gut, 63(12), 1913-1920.

12.Dethlefsen, L., et al. (2008). "Increased diversity of antibiotic resistance genes in gut microbiomes of healthy humans." PLoS One, 3(3), e3084.

13.Singh, R. K., et al. (2017). "Influence of diet on the gut microbiome and implications for human health." Journal of Translational Medicine, 15(1), 73.