Hogyan segíti a bélflóra az immunrendszert? Milyen szerepük van ebben az anyatej oligoszacharidoknak ? - írta: Prof.Dr. Egyed Miklós

A bélflóra és az immunrendszer kapcsolata

A bél és az immunrendszer közötti kapcsolat rendkívül összetett, és központi szerepet játszik az egészség megőrzésében. A bél nem csupán az emésztés központja, hanem az immunrendszer legnagyobb része is itt található. A bélflóra mikroorganizmusai, különösen a jótékony baktériumok, folyamatosan kommunikálnak az immunsejtekkel, segítve az immunválasz finomhangolását. Ha a bélflóra egyensúlya felborul, az negatívan befolyásolhatja az immunválaszt, hozzájárulva gyulladások és krónikus betegségek kialakulásához. Ezzel szemben, ha a bélflóra megfelelően működik, az erősíti a bél nyálkahártyáját, segítve a káros anyagok kiszűrését és biztosítva az immunrendszer optimális működését. A bélflóra többféle módon támogathatja az immunrendszert: 

1. Jótékony baktériumok támogatása
   A bélflóra jótékony baktériumai, mint például a Bifidobacterium és a Lactobacillus, alapvető szerepet játszanak az egészség megőrzésében. Ezek a baktériumok segítenek fenntartani a bélflóra egyensúlyát, ami fontos az emésztés és az immunrendszer megfelelő működéséhez. Az anyatej oligoszacharidok különösen fontosak, mivel táplálják ezeket a jótékony baktériumokat, elősegítve azok szaporodását. 

2. A bélfal és a bél nyálkahártyájának erősítése
   Az egészséges bélflóra erősíti a bélfalat és a bél nyálkahártyáját, ami megakadályozza, hogy káros anyagok jussanak be a szervezetbe. Az anyatej oligoszacharidok támogatják a bél nyálkahártyájának egészségét is, ami fontos védelmi vonal a kórokozókkal szemben, és ezáltal hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez. Ennek a védelemi vonalnak a sérülése gyulladásokhoz vezethet, elősegítve krónikus betegségek kialakulását.

TH1 és TH2 egyensúlya: az immunrendszer finomhangolása

Az immunrendszer két fontos sejttípusa, a TH1 és TH2 sejtek, egyensúlyban tartják az immunválaszt. Az anyatej oligoszacharidok ebben is közreműködnek, mivel segítenek fenntartani ezt az egyensúlyt, ami megakadályozhatja a túlzott immunválaszokat.

1. TH1 túlsúly: autoimmun betegségek
• Mi történik? Ha a TH1 sejtek túlsúlyba kerülnek, az immunrendszer túlságosan aktívvá válik, és megtámadhatja a saját szöveteit, mintha azok kórokozók lennének. Ez autoimmun betegségekhez vezethet.
• Hogyan segíthetnek az anyatej oligoszacharidok? Az anyatej oligoszacharidok segíthetnek egyensúlyban tartani a TH1 választ, megelőzve, hogy az immunrendszer túlzottan reagáljon, és így csökkenthetik az autoimmun betegségek, például a rheumatoid arthritis, a Crohn-betegség, colitis ulcerosa, stb. kialakulásának esélyét.
2. TH2 túlsúly: allergiák és krónikus gyulladások
• Mi történik? Ha a TH2 sejtek kerülnek túlsúlyba, az immunrendszer hajlamosabbá válik az allergiás reakciókra és a krónikus gyulladásokra. Ez azt jelenti, hogy a szervezet túlérzékennyé válik ártalmatlan anyagokkal szemben is, például pollen vagy por ellen.
• Hogyan segíthetnek az anyatej oligoszacharidok? Az anyatej oligoszacharidok támogathatják a TH2 válasz szabályozását, csökkentve a túlzott allergiás reakciókat és gyulladásokat. Ez különösen hasznos az olyan betegségek esetén, mint az asztma, szénanátha vagy ekcéma, stb. amelyek az immunrendszer túlműködésének következményei lehetnek.

Gyulladáscsökkentés: az Immunrendszer finomhangolása

Az immunrendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a gyulladásos folyamatok szabályozottak legyenek. A gyulladás természetes válasz a fertőzések és sérülések ellen, de ha a gyulladás túlzottan vagy folyamatosan fennáll, az komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepet játszanak a citokinek, amelyek kémiai üzeneteket küldenek az immunsejteknek.

1. Proinflammatorikus citokinek csökkentése: a gyulladásos reakciók mérséklése
• Mi történik? A proinflammatorikus citokinek, mint a tumor necrosis faktor-α (TNF-α) és az interleukin-6 (IL-6), fokozzák a gyulladásos reakciókat a szervezetben. Ezek a citokinek segítenek a szervezetnek harcolni a fertőzések ellen, de ha túl sok van belőlük, a gyulladás túlzott mértéket ölthet, ami károsíthatja a szöveteket és krónikus betegségekhez vezethet.
• Hogyan segíthetnek az anyatej oligoszacharidok? Az anyatej oligoszacharidok képesek lehetnek csökkenteni ezeknek a proinflammatorikus citokineknek a termelését. Ezáltal mérsékelhetik a gyulladásos válaszokat, ami különösen fontos azok számára, akik krónikus gyulladásokkal küzdenek.
2. Anti-inflammatorikus citokinek növelése: az immunrendszer egyensúlyának helyreállítása
• Mi történik? Az anti-inflammatorikus citokinek, mint például az interleukin-10 (IL-10), szerepe az, hogy lecsillapítsák a gyulladásos reakciókat és helyreállítsák a szervezet egyensúlyát. Ez a folyamat elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyulladásos válasz ne váljon károssá, és ne vezessen autoimmun betegségek kialakulásához.
• Hogyan segíthetnek az anyatej oligoszacharidok? Az anyatej oligoszacharidok növelhetik az IL-10 termelését, ami segít a szervezetnek gyorsabban visszaállítani az egyensúlyt a gyulladásos reakciók után. Ez különösen fontos a krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében, ahol a túlzott gyulladás jelentős problémát okozhat.

 Összegzés

A bélflóra egészsége és az immunrendszer egyensúlya alapvető fontosságú a krónikus betegségekkel küzdő emberek számára. Az anyatej oligoszacharidok természetes módon segíthetnek fenntartani ezt az egyensúlyt, támogatva a jótékony baktériumok növekedését, erősítve a bél nyálkahártyáját, csökkentve a gyulladásokat, és elősegítve az immunrendszer kiegyensúlyozott működését. Az ilyen típusú étrend-kiegészítők használata javíthatja az életminőséget és támogathatja az egészséget hosszú távon.

írta: Prof.Dr. Egyed Miklós

Hivatkozások:

1. Gopalakrishna, H., & Ananthasubramaniam, K. (2019). "The Role of Gut Microbiota in Human Health and Disease." Journal of Clinical Medicine, 8(10), 1511.
2. Marcobal, A., & Sonnenburg, J. L. (2012). "Human milk oligosaccharide consumption by intestinal microbiota." Clinical Microbiology and Infection, 18, 12-15.
3. Thurl, S., Henker, J., Siegel, M., Tovar, K., Sawatzki, G. (2000). "Immunomodulatory activity of oligosaccharides from human milk." Journal of Nutritional Biochemistry, 11(12), 585-592.
4. Wang, B. (2012). "Oligosaccharides in human milk: Their role in infant health and potential in adult diets." Annual Review of Nutrition, 32, 53-76.
5. Korhonen, H., & Marnila, P. (2008). "Human milk oligosaccharides and gut health." Journal of Nutritional Biochemistry, 19(1), 14-22.
6. Milani, C., Duranti, S., Bottacini, F., Casey, E., Turroni, F., Mahony, J., ... & Ventura, M. (2017). "The First Microbial Colonizers of the Human Gut: Composition, Activities, and Health Implications of the Infant Gut Microbiota." Microbiology and Molecular Biology Reviews, 81(4), e00036-17.
7. Jantscher-Krenn, E., & Bode, L. (2012). "Human milk oligosaccharides and their potential role in diseases prevention." Frontiers in Immunology, 3, 240.
8. Goehring, K. C., Kennedy, A. D., Prieto, P. A., & Buck, R. H. (2014). "Direct evidence for the presence of human milk oligosaccharides in the circulation of breastfed infants." PLoS ONE, 9(7), e101692.
9. Plaza-Díaz, J., Fontana, L., Gil, A. (2018). "Human milk oligosaccharides and immune system development."Nutrients, 10(8), 1038.
10. Triantis, V., Bode, L., & van Neerven, R. J. (2018). "Immunological effects of human milk oligosaccharides."Frontiers in Pediatrics, 6, 190.
11. Gutiérrez, R. M. P., Alvarado-Sansininea, J. J., & Reyes-Ramírez, A. (2016). "Immunomodulatory and antioxidant effects of polyphenols." Journal of Nutritional Biochemistry, 32, 1-19.