Mi az a mikrobiom?
A mikrobiom a testünkben élő mikróbák - baktériumok, vírusok és gombák ökoszisztémája. Az összetétele egyénenként változó, mindegyikünk mikrobiomja egyedi, akár az ujjlenyomatunk. Nagy számban vannak jelen testünkben és testünkön mikróbák, súlyuk összesen akár a 2 kg-ot is elérheti.
Milyen hatással van a testünk működésére?
Elsődlegesen az emésztésben és az immunrendszer működésében játszanak kulcsfontosságú szerepet. A mikrobiom segít a kórokozókkal szembeni védekezésben, az immunrendszer szabályozásában, és megakadályozza az autoimmun reakciók aktiválódását. Emellett részt vesznek a tápanyagok felszívódásában, vitaminok képzésében (például K-vitamin és B-vitaminok) és az anyagcserében.
Tudta, hogy a bélflóra állapota közvetlenül befolyásolhatja az agy működését is?
A mikrobiom hatással lehet a hangulatra, a stressz szintre és az általános pszichológiai állapotra is! A "mikrobiális közösség" és az agy közötti összeköttetésnek, amit "agy-bél tengelynek" is neveznek, fontos szerepe van a mentális egészségben. A kutatások egyre inkább rávilágítanak arra, hogy ennek a kapcsolatnak a feltérképezése meghatározó lehet a mentális betegségek megértésében és kezelésében. Például a bélflóra egyensúlyának zavara összefüggésbe hozható depresszióval és szorongással.
A mikrobiommal kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak:
Bélflóra: az emberi bélrendszerben élő mikroorganizmusok, többek között baktériumok, gombák és vírusok összessége.
Mikrobák: a mikroszkopikus szervezetek összefoglaló neve, amely magában foglal baktériumokat, gombákat, vírusokat.
Patogén mikrobák: olyan vírusok, baktériumok, gombák, protozoák és paraziták, amelyek betegséget okozhatnak, ha a szervezetünkbe kerülnek.
Diszbiózis: az emésztőrendszer mikrobiális egyensúlyának felborulása. A diszbiózis összefüggésbe hozható számos betegséggel, mint például gyulladásos bélbetegségek, elhízás, cukorbetegség és egyes szív- és érrendszeri betegségek.
Rövid szénláncú zsírsavak: a vastagbélben a mikrobióta által a táplálék rostok és az anyatej oligoszacharidok lebontásából keletkező zsírsavak. Számos hasznos biológiai funkciót látnak el, beleértve a bélfal sejtjeinek táplálását, gyulladáscsökkentő hatást, az anyagcsere szabályozását és az immunrendszer támogatását.
Anyatej oligoszacharidok: az emberi anyatejben található prebiotikus vegyületek, amelyek kulcsfontosságúak a csecsemők bélflórájának és immunrendszerének fejlődésében. Az anyatej oligoszacharidok lebontása során rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, amelyek fontos szerepet töltenek be a bélrendszer egészségében. Az anyatej oligoszacharidok felnőtteknél, különösen a krónikus betegeknél segíthetnek az emésztőrendszer egészségének regenerálásában, fenntartásában és a gyulladásos betegségek mérséklésében.
A mikrobális közösség alkotóelemei
Jó, hasznos bélbaktériumok: Számos nélkülözhetetlen mikroorganizmus létezik, amelyek segítenek olyan tápanyagok megfelelő lebontásában és felszívódásában, amelyek egyébként a bélrendszerünk számára nehezen vagy egyáltalán nem emészthetőek.
Káros mikroorganizmusok: szervezetünkbe kerülve különféle betegségeket okozhatnak. Az emésztőrendszer mikrobiális egyensúlyának felborulása, amit diszbiózisnak neveznek, összefüggést mutat számos krónikus betegség kialakulásával. A bélben élő baktériumok típusának és számának változása összefüggésbe hozható:
A mikrobiom egészségének megőrzése
Prebiotikumok: a prebiotikumok olyan, az emberi szervezetben emészthetetlen rostok vagy szénhidrátok, amelyek táplálékként szolgálhatnak bélrendszerünk jótékony baktériumai számára, mint például a bifidobaktériumok és a lactobacillusok.
Probiotikumok: élő baktériumtörzsek, amely megfelelő adagokban fogyasztva pozitív hatással lehet az egészséges emésztésre. Ilyen probiotikumok közé tartozik például a lactobacillus és a bifidobaktérium.
Anyatej oligoszacharidok: az anyatejben található prebiotikus vegyületek, amelyek kulcsfontosságúak a csecsemők bélflórájának és immunrendszerének fejlődésében. Csak a közelmúltban sikerült mesterségesen előállítani ezeket a vegyületeket és egy újfajta megközelítést jelenthetnek a mikrobiom támogatásában. Felnőtteknél is kiemelkedő hatással bírhatnak az emésztőrendszer egészségének helyreállításában, fenntartásában és a gyulladásos betegségek kezelésében. Az anyatej oligoszacharidok lebontása során keletkező rövid szénláncú zsírsavak további fontos szerepet játszanak szervezetünk egészségében.
A mikrobiom egészségét nagyban befolyásolja az életmódunk is: a rostban gazdag étrend, a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás és a stresszkezelés mind hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához. Kerülendő az antibiotikumok indokolatlan használata, valamint a magas cukor- és zsírtartalmú ételek fogyasztása. Ezek a mindennapi döntések közvetlenül hatnak a bélflóra egészségére, ami visszahat az egész testünk működésére és jólétére.
Ha további érdekes információt keres a témával kapcsolatban, hallgassa meg a Dr. Balaicza Erikával készült beszélgetésünket az „Orvosaink Mondják” menüpont alatt.
Forrás:
Turnbaugh et al. (2006), "An obesity-associated gut microbiome with increased capacity for energy harvest" – Nature
Kuczynski et al. (2012), "Experimental and analytical tools for studying the human microbiome" - Nature Reviews Genetics
Eckburg et al. (2005), "Diversity of the human intestinal microbial flora" – Science
Role of the gut microbiome in chronic diseases: a narrative review, Amrita Vijay and Ana M. Valdes
Dysbiosis and the immune system, Maayan Levy, Aleksandra A. Kolodziejczyk, Christoph A. Thaiss & Eran Elinav
Leaky gut: mechanisms, measurement and clinical implications in humans, Michael Camilleri
Gut microbiota, intestinal permeability, and systemic inflammation: a narrative review, Federica Di Vincenzo, Angelo Del Gaudio,
Valentina Petito, Loris Riccardo Lopetuso, Franco Scaldaferri
Gut Microbiota, Leaky Gut, and Autoimmune Diseases, Anna Christovich, Xin M Luo
The gut microbiota–brain axis in behaviour and brain disorders, Livia H. Morais, Henry L. Schreiber IV & Sarkis K. Mazmanian
Interaction between microbiota and immunity in health and disease - Xu H, Liu M, Cao J, (J Immunol Res, 2019)
Microbiota and Food Allergy - Shu SA, Yuen AWT, Woo E, Chu KH, Kwan HS, Yang GX, Yang Y, Leung PSC
Interaction between gut microbiome and cardiovascular disease - Jieting Peng, Xun Xiao, Min Hu, Xiangyu Zhang
Gut microbiota in human metabolic health and disease - Yong Fan & Oluf Pedersen
Food Allergy and the Microbiome: Current Understandings and Future Directions - Supinda Bunyavanich, MD, MPH, MPhil, and M.
Cecilia Berin, PhD
Probiotics and prebiotics in intestinal health and disease: from biology to the clinic - Mary Ellen Sanders, Daniel J Merenstein, Gregor
Reid, Glenn R Gibson, Robert A Rastall
