A lactobacillus név sokak számára a probiotikumok világából ismerős, pedig ennél jóval többről van szó. Ezek a tejsavtermelő baktériumok a mikrobiom több területén is jelen lehetnek, tulajdonságaik pedig fajonként és törzsenként jelentősen eltérhetnek.
A lactobacillusok megértéséhez ezért érdemes közelebbről megnézni, hogyan működnek, miért fontos a pontos törzsazonosítás, és milyen kapcsolatban állhatnak a bélflóra, a bélfal és az immunfolyamatok működésével.
Amit erről a cikkről tudni érdemes
A lactobacillusok tejsavtermelő baktériumok, amelyek többféle mikrobiális környezetben előfordulhatnak.
A különböző fajok és törzsek tulajdonságai eltérhetnek egymástól.
A Lactobacillus reuteri, a Lactobacillus rhamnosus és a Lactobacillus acidophilus a gyakran kutatott fajok közé tartoznak.
A probiotikum és a prebiotikum eltérő módon kapcsolódik a mikrobiom támogatásához.
Mi a lactobacillus, és miért érdekes?
A lactobacillus olyan tejsavtermelő baktériumok közérthető gyűjtőneve, amelyek egy része az emberi mikrobiomban, fermentált élelmiszerekben és egyes probiotikus készítményekben is megtalálható.
A tudományos rendszertan az elmúlt években több, korábban Lactobacillus nemzetségbe sorolt fajt új nemzetségekhez rendelt. A hétköznapi és edukációs kommunikációban azonban a lactobacillus elnevezés továbbra is széles körben használatos.
Ezek a mikroorganizmusok különféle szénhidrátokat fermentálhatnak. Ennek során tejsavat és más anyagcsere-termékeket képeznek, amelyek befolyásolhatják közvetlen környezetük kémiai viszonyait.
A mikrobiom ennél jóval összetettebb rendszer. Lactobacillusok, bifidobaktériumok és számos más mikroorganizmus élhet benne egymással kölcsönhatásban. Ha szeretné átlátni, pontosan mit értünk mikrobiom alatt, érdemes elolvasni az Az elfeledett szervünk – Mi is pontosan a mikrobiom? című összefoglalónkat is.
Miért nem minden lactobacillus egyforma?
Azért, mert már ugyanazon baktériumfaj különböző törzsei között is lehetnek lényeges biológiai eltérések. Probiotikumok esetén ezért a pontos törzsjelölés különösen fontos.
Az egyik legismertebb faj a Lactobacillus acidophilus. Egyes törzseit többek között a normál bélkörnyezethez és a szénhidrát-anyagcseréhez kapcsolódó folyamatokban vizsgálják.
A Lactobacillus rhamnosus szintén sok kutatásban szerepel. Ide tartozik az LGG-ként ismert törzs is, ezért a szakirodalomban a Lactobacillus rhamnosus GG megnevezéssel is találkozhat.
Gyakran kutatott faj a Lactobacillus reuteri is. Bizonyos törzsei olyan anyagcsere-termékeket képezhetnek, amelyek a környezet más mikroorganizmusaival való kölcsönhatásaik miatt érdekesek a mikrobiomkutatás számára.
A Lactobacillus plantarum és a Lactobacillus casei szintén gyakran kerül szóba. Egyes képviselőikkel fermentált élelmiszerekben is találkozhatunk.
Fontos azonban, hogy egy adott törzzsel végzett vizsgálat eredményét nem lehet automatikusan minden azonos fajhoz tartozó baktériumra kiterjeszteni.
Mit jelent a lactobacillus probiotikum kifejezés?
A lactobacillus probiotikum általában olyan készítményre utal, amely meghatározott Lactobacillus-törzset vagy törzseket tartalmaz. A probiotikum fogalma ezért nem azonos magával a lactobacillus elnevezéssel.
A probiotikus készítmények megítélésénél érdemes ellenőrizni:
-
milyen baktériumfaj szerepel a termékben,
-
feltüntették-e a pontos törzset,
-
milyen mennyiséget tartalmaz a készítmény,
-
milyen célból vizsgálták az adott törzset.
A fajnév mellett szereplő betű- és számkombináció tehát szakmai azonosító. Ez teszi lehetővé, hogy egy kutatási eredményt valóban ahhoz a mikroorganizmushoz kapcsoljunk, amelyet a vizsgálatban alkalmaztak.
Ha részletesebben érdekli, hogy miben különbözik egy probiotikum attól, ami a már meglévő bélbaktériumokat táplálja, olvassa el a Probiotikum vagy prebiotikum? Mi a különbség, és miért fontos a bélflóra támogatásában? című cikkünket.
Hogyan alakíthatja a tejsav a mikrobiom környezetét?
A lactobacillusok egyik legismertebb tulajdonsága a tejsavtermelés. A keletkező savas anyagcsere-termékek hatással lehetnek a közvetlen mikrobiális környezet pH-jára és az ott élő mikroorganizmusok közötti viszonyokra.
Ezek a baktériumok emellett tápanyagokért és élettérért is versengenek környezetük más mikroorganizmusaival. Így több, egymással párhuzamos folyamatban vesznek részt.
A bélflóra egyensúlya ugyanakkor számos tényezőtől függ. Az étrend, az életmód, a mikrobiális közösség összetétele és az egyes baktériumok közötti kölcsönhatások együtt alakítják. Erről részletesebben A láthatatlan védőpajzs – Hogyan támogassuk bélrendszerünk kulcsfontosságú baktériumait? című cikkünkben írtunk.
Hogyan kapcsolódhatnak a bélfalhoz és immunfolyamatokhoz?
Egyes Lactobacillus-törzsek és a bélhámsejtek közötti kapcsolat aktív kutatási terület. A vizsgálatok többek között a nyákréteghez, a sejtek közötti kapcsolatokhoz és az immunsejtek kommunikációjához kötődő folyamatokat elemzik.
A bélfal szelektív határfelület a bélcsatorna és a szervezet belső környezete között. Ennek működésében nem egyetlen baktériumcsoport vesz részt, ezért a lactobacillusok szerepét is a teljes mikrobiális rendszer részeként érdemes értelmezni.
Hasonlóan összetett kutatási terület a bél-immun tengely, amely a mikrobiom és az immunrendszer közötti kommunikációt vizsgálja. A témáról részletesebben az Az immunrendszer kiképzőközpontja – a bél-immun tengely című cikkben olvashat.
A mikrobiommal kapcsolatos kutatások másik ismert területe a bél-agy tengely. Ez a fogalom az emésztőrendszer, a mikrobiális anyagcsere és az idegrendszer közötti kétirányú kommunikációt írja le. Ezt a kapcsolatot A második agy – Hogyan befolyásolják a baktériumok a kedélyállapotunkat? című írásunkban mutatjuk be közérthetően.
Probiotikum vagy prebiotikum: mi a különbség?
A probiotikum meghatározott élő mikroorganizmusokat tartalmaz, míg a prebiotikum olyan összetevő, amelyet a mikrobiom bizonyos tagjai felhasználhatnak. A két megközelítés ezért eltérő módon kapcsolódik a bélflórához.
A prebiotikus összetevők között különleges csoportot alkotnak az anyatej oligoszacharidok. Ilyen a 2'-fukozil-laktóz, röviden 2'-FL amely az Enteroreg® kapszula fő összetevője is. Az anyatej oligoszacharidok jelentős része ellenáll az emésztésnek, így eljuthat a vastagbélbe, ahol a mikrobiom bizonyos tagjai képesek hasznosítani őket. Egy egészséges felnőtteken végzett humán vizsgálatban a 2’-FL és LNnT fogyasztása a bélmikrobiom összetételének változásával járt; a megfigyelt változások között a Bifidobacterium nemzetség relatív arányának növekedése is szerepelt.
Ha a szelektív prebiotikus megközelítés háttere is érdekli, az Anyatej oligoszacharidok és a hagyományos prebiotikumok összehasonlítása: Mi teszi őket különlegessé? című cikkünkben részletesebben is bemutatjuk.
Tudjon meg többet az Enteroreg® kapszuláról.
Gyakori kérdések
A lactobacillus probiotikum?
Egyes Lactobacillus-törzseket probiotikus készítményekben alkalmaznak, de a lactobacillus megnevezés önmagában baktériumcsoportra utal.
Melyek a legismertebb lactobacillusok?
Gyakran kutatott fajok többek között a lactobacillus reuteri, a lactobacillus rhamnosus, a lactobacillus acidophilus, a lactobacillus plantarum és a lactobacillus casei.
Miért fontos a baktériumtörzs pontos neve?
Mert ugyanazon faj különböző törzsei eltérő tulajdonságokkal rendelkezhetnek. A kutatási eredmény mindig az adott vizsgált törzsre vonatkozik.
Mi a különbség a prebiotikum és a probiotikum között?
A probiotikum élő mikroorganizmusokat tartalmaz. A prebiotikum olyan összetevő, amelyet a mikrobiom meghatározott tagjai felhasználhatnak.
Mennyi idő alatt változhat a bélflóra?
A mikrobiom összetétele folyamatosan változhat. Az étrend és más környezeti tényezők rövidebb idő alatt is befolyásolhatják, míg a tartósabb mikrobiom-támogatásnál jellemzően hosszabb távú szemlélet indokolt.
A termékben található összetevők az egészséges, változatos étrend és a kiegyensúlyozott életmód kiegészítésére szolgálnak. Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes táplálkozást, és nem alkalmasak betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására.
