Miért lehetnek fontosak az anyatej oligoszacharidjai a krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében?

Legújabb kutatások szerint számos nem fertőző krónikus betegség hátterében a bélflóra egyensúlyának zavara állhat. Ez az állapot, amit diszbiózisnak nevezünk, a káros bélbaktériumok túlsúlya miatt jön létre, ami következtében akár áteresztő bél szindróma és szisztémás gyulladások is kialakulhatnak. Ez az állapot számos krónikus betegség táptalaja lehet.

 Az anyatej oligoszacharidok kulcsszerepet játszhatnak a bélflóra egyensúlyának helyreállításában. Ennek eredményeképpen csökkenhet a diszbiózis, az áteresztő bél szindróma, valamint mérséklődhetnek az immunrendszer túlzott reakciói, a gyulladásos tünetek, enyhülhetnek az emésztési és felszívódási problémák is, ezzel a krónikus betegségek gyökerét célozva meg. 

Mi teszi olyan különlegessé az anyatej oligoszacharidokat ? 

Az anyatej oligoszacharidok szerkezetileg összetett szénhidrátok, amelyek természetes formájukban csak az  anyatejben találhatók meg. Összehasonlítva más prebiotikumokkal, mint például a galakto-oligoszacharidokkal (GOS), frukto-oligoszacharidokkal (FOS), inulinnal és rezisztens keményítővel, az anyatej oligoszacharidok egyedülálló szerkezeti és funkcionális tulajdonságokkal rendelkeznek.

Az anyatej oligoszacharidjai az anyatejben a legnagyobb mennyiségben előforduló nem emészthető bioaktív vegyületek, a zsírok és a szénhidrátok után az anyatej harmadik legnagyobb szilárd összetevői.

Öt monoszacharid különféle kombinációiból állva hihetetlen szerkezeti és funkcionális sokféleséget alkotnak, minden édesanya anyatej oligoszacharid összetétele egyedi. A mai napig több mint 200 különféle anyatej oligoszacharidot azonosítottak.

Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy viszonylag kis számú anyatej oligoszacharid felelős az anyatej teljes anyatej oligoszacharid frakciójának 90%-áért.

Mitől ilyen hatékonyak ? 

1. A kutatások kimutatták, hogy az anyatej oligoszacharidok a bélrendszer felső szakaszában ellenállnak az emésztésnek, így nagy részben érintetlenül jutnak el a vastagbélbe, ahol a hasznos bélbaktériumok felhasználják őket, hogy többek közt rövid szénláncú zsírsavakat termeljenek. Ezekről a rövid szénláncú zsírsavakról kimutatták, hogy jótékony hatást gyakorolnak a bélrendszerre, csökkentik a gyulladást, támogatják a bélgát épségét és az immunrendszert. 
2. Az anyatej oligoszacharidok szerkezete összetettebb, mint más prebiotikumoké , ami által hatásuk szelektívebb. Kimutatták, hogy az anyatej oligoszacharidok elősegítik a bifidobaktériumok szaporodását, amelyeket jótékony hatásúnak tartanak a bélrendszer egészsége szempontjából, valamint más olyan baktériumfajok növekedését, amelyek csökkentik az allergiák és fertőzések kockázatát. Azáltal, hogy a hasznos bélbaktériumok elszaporodnak, kiszorítják a nem kívánatos baktériumokat is.
3. Az anyatej oligoszacharidok specifikusak az emberre, míg a többi közismert prebiotikum, a GOS, a FOS, az inulin és a rezisztens keményítő különféle növényi és állati forrásokban található. Ez teszi az anyatej oligoszacharidokat egyedülálló prebiotikumforrássá, amelyet kifejezetten az ember szükségleteihez szabtak. Mesterségesen csak 2012-óta lehet előállítani.
4. Az anyatej oligoszacharidok prebiotikus hatásaikon túl további pozitív tulajdonságokkal is rendelkeznek, gátolhatnak bizonyos fertőzéseket, patogén baktériumok és vírusok megtelepedését és szaporodását. Elősegítik a hasznos baktériumok növekedését, javíthatják a bélgát funkcióját, és elősegíthetik a bélgyulladás csökkenését. Klinikailag bizonyítottan enyhíthetik az IBS ( irritábilis bél szindróma ) tüneteit.

5. Az anyatej oligoszacharidok metabolizmusának melléktermékei, a rövid szénláncú zsírsavak a bélgát funkció fontos elemei, támogathatják a nyáktermelést és enyhíthetik a helyi gyulladásokat. Az anyatej oligoszacharidok fokozhaják a bélnyálkahártya sejtek érését, erősíthetik a bélhámot

6. Támogathatják a szervezet immunválaszát és befolyásolhatják a gyulladásos válaszreakciókat, a kiegyensúlyozottabb citokintermelés érdekében

7. Az anyatej oligoszacharidokat humán klinikai vizsgálatok során is széles körben tanulmányozták és bizonyították, hogy biztonságosak és hatékonyak a csecsemők és a felnőttek bélrendszeri egészségének elősegítésében.  Az anyatej oligoszacharidok klinikai vizsgálataiban elért eredmények általában erősebb bizonyítékokkal rendelkeznek, mint más prebiotikumok, mint például a GOS, FOS, inulin és rezisztens keményítő.

Összegezve, az anyatej oligoszacharidok nemcsak az emberi bélflóra egyensúlyának helyreállításában játszhatanak kulcsszerepet, de egyedülálló szerkezetük és funkcióik révén kiemelkedhetnek más prebiotikumok közül. Ezek az összetevők segíthetenek a hasznos bélbaktériumok szaporodásában, miközben csökkentik a patogén (kórokozó) baktériumok és vírusok jelenlétét. Ezenfelül elősegíthetik az immunrendszer, valamint a bélgát funkciójának javulását, és hozzájárulhatnak a gyulladások mérsékléséhez. Az anyatej oligoszacharidok tehát nemcsak csecsemők, hanem a felnőttek számára is fontosak lehetnek, különösen a modern táplálkozási kihívások és krónikus betegségek korában.

 Források : 

Bode, L. (2012). Human milk oligosaccharides: prebiotics and beyond. Nutrition Reviews, 70(suppl_6), S83-S86.

Bode, L., & Jantscher-Krenn, E. (2012). Structure-function relationships of human milk oligosaccharides. Advances in Nutrition, 3(3), 383S-391S.

Boehm, G., Lidestri, M., Casetta, P., Jelinek, J., Negretti, F., Stahl, B., & Marini, A. (2002). Supplementation of a bovine milk formula with an oligosaccharide mixture increases counts of faecal bifidobacteria in preterm infants. Archives of Disease in Childhood-Fetal and Neonatal Edition, 86(3), F178-F181.

Donovan, S. M., & Comstock, S. S. (2016). Human Milk Oligosaccharides Influence Neonatal Mucosal and Systemic Immunity. Annals of Nutrition and Metabolism, 69(suppl 2), 42-51.

Gómez-Gallego, C., Collado, M. C., & Plaza-Díaz, J. (2016). Human Milk Oligosaccharides and Their Influence on Microbiota Composition and Immunological Development of Neonates. Frontiers in Pediatrics, 4, 1-14.

Jantscher-Krenn, E., & Bode, L. (2015). Human milk oligosaccharides and their potential benefits for the breast-fed neonate. Minerva Pediatrica, 67(1), 1-14.

Jantscher-Krenn, E., Zherebtsov, M., Nissan, C., Goth, K., & Guner, Y. S. (2018). Human Milk Oligosaccharides and Their Potential Applications in Human Nutrition. In Modern Infant Formula and Adult Nutrition (pp. 253-279). CRC Press.

Kuntz, S., Rudloff, S., & Kunz, C. (2008). Oligosaccharides from human milk influence growth-related characteristics of intestinally transformed and non-transformed intestinal cells. British Journal of Nutrition, 99(3), 462-471.

oberfroid, M. B. (2007). Prebiotics: the concept revisited. The Journal of Nutrition, 137(3), 830S-837S.

Scholtens, P. A., Alliet, P., Raes, M., Alles, M. S., Kroes, H., Boehm, G., ... & Knippels, L. M. (2008). Fecal secretory immunoglobulin A is increased in healthy infants who receive a formula with short-chain galacto-oligosaccharides and long-chain fructo-oligosaccharides. Journal of Nutrition, 138(6), 1141-1147

Boehm G, Lidestri M, Casetta P, et al. Supplementation of a bovine milk formula with an oligosaccharide mixture increases counts of faecal bifidobacteria in preterm infants. Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed. 2002;86(3):F178-F181. doi:10.1136/fn.86.3.f178

Fanaro S, Marten B, Bagna R, et al. Galacto-oligosaccharides are bifidogenic and safe at weaning: a double-blind randomized multicenter study. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2009;48(1):82-88. doi:10.1097/MPG.0b013e31817b6dd2

Davis LM, Martinez I, Walter J, Hutkins R. A dose dependent impact of prebiotic galactooligosaccharides on the intestinal microbiota of healthy adults. Int J Food Microbiol. 2010;144(2):285-292. doi:10.1016/j.ijfoodmicro.2010.10.007

Makki K, Deehan EC, Walter J, Bäckhed F. The Impact of Dietary Fiber on Gut Microbiota in Host Health and Disease. Cell Host Microbe. 2018;23(6):705-715. doi:10.1016/j.chom.2018.05.012